Térdfájdalom miatt jött, de a legnagyobb meglepetés végül a derekában történt.

Kedves Andrea Csilla!

Van az a fájdalom, amit az ember már szinte az élete természetes velejárójának tekint.

Meg sem említi, amikor kérdezik, mert már ez számít normálisnak.

Reggel ott van.
Este ott van.
Néha csak sajog.
Néha tapasz, krém vagy fájdalomcsillapító kell hozzá.

És egy idő után már nem is ez a fő panasz, mert „ez mindig ilyen volt”.

Ma egy ilyen történetet hozok.

🦵 Ahonnan indultunk

A vendégem januárban sérült meg.

Egy székre lépett fel, és közben megsérült a bal térde. Szerencsére nem szakadt és nem tört semmi, de a fájdalom nem akart elmúlni.

Egy ideig merevítővel járt, és amikor hozzám érkezett, több mint 2 hónappal a baleset után, a bal térde még mindig fájt.

A jobb térde már kb. 10 éve problémás volt. Műtötték is, és többször kapott hialuronsav-injekciót. Egy ideig segített, de az utóbbi időben már nem igazán hozott érdemi változást.

A térdei főleg éjszaka fájtak.

És ott volt még a dereka is.

Gyakran fájt. Régóta. Nagyon régóta.

A keresztcsontja környékén régi sérülést is említett, még kb. 25 évvel korábbról, amikor elesett a jégen. A fájdalmat főleg deréktájon, kétoldalt jelezte.

Mostanában pedig a jobb válla és karja is elkezdett fájni, főleg éjszaka.

🧩 Amit ilyenkor érdemes érteni

A test ritkán működik különálló alkatrészekként.

Ha fáj a térd, a test kímélni kezdi.

Másképp lép.
Másképp terhel.
Máshogy áll fel.
Máshogy megy le a lépcsőn.

Ez a derékra, a csípőre, a medencére is hat, sőt akár a vállra is.

És ez fordítva is igaz: egy régi deréktáji vagy keresztcsont körüli feszülés is befolyásolhatja, hogyan terhelődik a térd.

Ilyenkor nem csak azt érdemes nézni, hogy „hol fáj”.

Hanem azt is:

mi tartja fenn a panaszt,
hol kompenzál a test,
és hol lehet óvatosan elindítani a rendeződést.

🌿 Az első kezelés után

Az első kezelés után nagyon levert volt.

Aztán a következő három napban rengeteg energiája lett.

Jött-ment, egyszerre több dolgot csinált, és azt vette észre, hogy újra tud váltott lábbal lépcsőzni.

Még nem „elegánsan”, ahogy ő mondta, de tudott.

Ez nagyon nagy dolog, ha valaki egy ideje már óvatosan, kímélve, féloldalasan közlekedik a lépcsőn.

A másik érdekes jelzés az volt, hogy este 10 körül már majdnem leragadt a szeme, pedig általában 11 és éjfél között szokott lefeküdni.

Rengeteg folyadékot kívánt.

Ez sokaknál előfordul kezelés után. A test dolgozik, rendeződik, és ilyenkor néha egészen egyértelműen jelzi, mire van szüksége.

✅ A térde javult, de nem ez volt a legnagyobb meglepetés

A következő alkalommal arról számolt be, hogy a térdei egész jók.

Tud lépcsőzni.

A harmadik kezelés után már így fogalmazott:

„Két kezelés után végre váltott lábbal is le- és fel tudtam menni a lépcsőn, a fájdalmaim csökkentek.”

Ez önmagában is öröm volt.

De nem ez lepte meg a legjobban.

Hanem az, hogy egyszer csak tudatosult benne: hetek óta nem fáj a dereka.

Pedig, ahogy mondta, világ életében fájt.

Ő ezt így írta le:

„Az évtizedek óta örökösen sajgó, fájó, becsípődő derekam megszűnt állandóan jelezni.”

Ez volt az a pont, ahol a történet igazán érdekes lett.

Mert ő térdfájdalom miatt jött. A mindennapokban azt szerette volna visszakapni, hogy újra könnyebben tudjon lépcsőzni, mozogni, közlekedni.

És közben a test valahol máshol is engedett.

A derék, ami addig állandó háttérzajként jelen volt, egyszer csak elcsendesedett.

Nem kellett rá tapasz.
Nem kellett rá fájdalomcsillapító krém.
Nem kellett tabletta.

És talán ez az egyik legfontosabb mondat az egész történetben: amikor egy régi fájdalom eltűnik, néha csak később vesszük észre.

Mert nem az történik, hogy egész nap figyeljük: „Na, fáj még?”

Hanem az, hogy egyszer csak rájövünk: jé, ma sem jutott eszembe.

💪 És közben a váll is bejelentkezett

A jobb karja és válla közben továbbra is fájt, sőt volt két nap, amikor kifejezetten erősen.

Ilyenkor fontos kimondani: a test rendeződése nem mindig egyenes vonalú.

Van, ami gyorsan enged.
Van, ami hullámzik.
Van, ami éppen akkor kerül előtérbe, amikor egy másik terület már kevésbé terheli a rendszert.

A vállánál például az egyik nehézség az volt, hogy nem tudta rendesen csípőre tenni a kezét.

Aztán pár nappal később már ezt írta:

„A váll-nyaktorna közben egész enyhe fájdalom mellett simán csípőre tettem a kezem, úgyhogy vidám napom lesz.”

Ez nekem mindig sokat jelent.

Nem csak az, hogy „jobban van”.

Hanem az, hogy újra könnyebb lett egy teljesen hétköznapi mozdulat.

Öltözés.
Lépcsőzés.
Csípőre tett kéz.
Egy nap, ami nem a fájdalom körül forog.

🧠 Mit érdemes ebből elvinni?

A test sokszor összefüggésekben reagál.

Lehet, hogy térdpanasszal jössz, és közben a derék is változik.

Lehet, hogy egy régi, megszokott fájdalmat meg sem említesz, mert az csak egy állandó háttérzaj.

És az is lehet, hogy amikor a terhelés, az izomtónus és a kompenzáció rendeződni kezd, a test olyan helyen is enged, ahol már nem is számítottál rá.

Nem ígérem, hogy mindenkinél így történik.

A tempó egyéni. A reakciók is egyéniek. A fenti változássorozat 2 hónap, 6 kezelés eredménye.

De azt újra és újra látom, hogy a test sokszor többre képes, mint amit gondolunk róla.

Ha most jött el az ideje, hogy ne csak kibírd, itt tudsz időpontot foglalni Bowen-kezelésre:

📅 Időpontfoglalás

Törődj ma is magaddal!
Dr. Szabó Andrea Csilla – Szacs
Orvos, diplomás Bowen-alkalmazó

U.I.: Ha hasznosnak találtad ezt a levelet, nyugodtan továbbítsd olyan ismerősödnek, akinek segíthet.

Ő itt tud feliratkozni a Bowenlevelekre.